2015.12.09.   
Magyarország legnépszerűbb sportja a futball, a profi csapatok döntő többségét szervezett szurkolói csoportok támogatják a hazai és idegenbeli meccseiken. Ezekre a csoportokra mind a futballklubok, mind maguk a csoportok a csapat 12. embereként hivatkoznak. Ők azok, akik győzelembe hajszolják csapatukat, elkísérik őket az ország másik szegletébe is, és kifejezik véleményüket, elégedetlenségüket, akár a csapat vezetőedzőjével, akár a hazai labdarúgó szövetséggel van problémájuk, és ők azok, akik részt vesznek a rendbontásokban (balhékban) is. Nem világos azonban, hogy mikor beszélünk ultrákról, mikor huligánokról és mikor szurkolókról. A média hajlamos összemosni az első két fogalmat, és a futball világát kívülről szemlélők számára is úgy tűnhet, nincs jelentős különbség a két csoport tagjai közt.


2015.12.01.   
A társadalomtudományok kedvelt, sokat vizsgált területe az egyének társadalomba való beilleszkedése, és a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyének és szerepének vizsgálata. Feltárni azokat a folyamatokat, melyek lehetővé teszik az egyén mozgását a társadalmi ranglétrán, és azokat a folyamatokat, melyek az adott csoportb,a vagy pozícióba való sikeres beilleszkedéshez szükségesek.


2015.11.30.   
A futball világát – megannyi pozitív töltetű fogalom mellett – sok negatív fogalom is színezi, mint a huliganizmus, az antiszemitizmus és a rasszizmus. De vajon honnan ered a huliganizmus, mi hívta életre és hogyan lett a magyarországi közbeszéd tárgya? Hogyan települt meg az antiszemitizmus a futballpályák környékén, és miként formálhatja bizonyos hazai csapatok identitását és ebből adódóan ellentéteiket? Valóban egyértelmű a kapcsolat a huligán életforma és a rasszizmus közt? Léteznek nem rasszista nézők és/vagy huligánok, vagy a média által közvetített erős kép valóban helytálló? Mit tesznek a gyűlölet visszaszorítása érdekében hazai és nemzetközi szinten?


2015.10.16.   
A rasszizmus, az előítéletek, a diszkrimináció és a politikailag nem korrekt megnyilvánulások áthatják a futballszurkolók csoportjait, így a mérkőzések hangulatát is szerte a világban, amelynek következtében egyre súlyosabb büntetéseket rónak ki a futballklubokra. A nemzetközi szervezetekhez hasonlóan a Magyar Labdarúgó Szövetség igyekszik kivenni a részét a rasszizmus ellen harcból, amely összetettségénél fogva nagyfokú civil támogatást igényel. Magyarországon ilyen kezdeményezésnek számít többek között a Polgári Platform, 2013 őszén indított „Szurkoljunk a rasszizmus ellen!” elnevezésű kampánya azzal a céllal, hogy a pályákról a drukkerekkel közösen űzze ki a rasszizmust, a lelátókat pedig ismét a csapatukat buzdító szurkolók tölthessék meg.


2014.05.12.   


2014.03.06.   
A rendszerváltás óta számos hazai és nemzetközi összehasonlító kutatás megállapította, hogy egyre erősödik a magyar társadalom kapitalizmus-ellenessége. A magyarok többsége csalódott a rendszerváltás után megvalósult piacgazdaságban, annak csak a hátrányait látja, alapvetően versenyellenes, ezért annak ellenére is igényli az erős állami beavatkozást a gazdasági és társadalmi folyamatokba, hogy nem bízik az állami intézményekben sem.