Károkozás Számláló

Módszertan

A károkozás-számláló célja, hogy a magyarországi szélsőjobboldal tevékenységét abból a szempontból vizsgálja, hogy az milyen hatással van Magyarország nemzetközi megítélésére. A károkozás-számláló havonta számított, forintban kifejezett értékei arra adnak becslést, hogy a nemzetközi sajtóban a magyar szélsőjobb tevékenységei miatt megjelent negatív hangvételű cikkek milyen számszerűsíthető közvetett kárt okoznak Magyarországnak. A károkozás számításakor a cikkek pr-értékét, a negatív hírek miatt visszaeső turisztikai bevételeket, valamint az elmaradó üzleti befektetéseket vesszük figyelembe. 

 

A médialista felépítése:

A károkozás-számláló alapját 53 nemzetközi sajtótermék online felületén megjelenő, a hazai szélsőjobbhoz köthető, az ország megítélésére nézve káros cikkek gyűjtése és tartalmi elemzése során kapott adatbázis adja. Mind a vizsgált országok, mind a figyelt portálok kiválasztásakor objektív, nemzetközileg elfogadott mérési és statisztikai adatokat vettünk figyelembe, ami azt eredményezi, hogy a kapott adatbázis jól leképezi a nemzetközi médiában a jobboldali extremizmus kapcsán megjelenő képet.

 

a) A figyelt országok körébe azokat a Nyugat-európai illetve tengerentúli országokat vettük be, amelyek vagy az üzleti kapcsolataik révén, vagy a hazai turizmusban betöltött szerepük révén jelentős hatással vannak a magyar gazdaságra1. A szélsőjobboldal hazai tevékenységére kevésbé érzékenyebb – bár a turizmusban, vagy az üzleti szférában hangsúlyosabban megjelenő – országokat, mint például Oroszország, vagy Kína, kihagytuk  a monitoringból, mert ezekben vélhetően kisebb befolyással vannak a befektetői döntésekre, illetve a lakosságban kialakult Magyarország imázsra a radikális jobboldalhoz köthető események. Így végül Ausztriára, Franciaországra, Németországra, Olaszországra, az Egyesült Államokra, az Egyesült Királyságra és Svájcra terjed ki a médiafigyelés.

b) A figyelt médiumok kiválasztásának szempontja az volt, hogy az adott ország legolvasott hírportáljai és a legfontosabb globális gazdasági médiumok is kerüljenek be a szemlébe. Ehhez az Alexa internetes adatforgalom-mérő rendszerének2, valamint az eBizMBA legnépszerűbb üzleti weboldal-gyűjteményének3 adatait vettük figyelembe és meghatároztunk egy minimális látogatottsági küszöböt is4. Ezek alapján végül 53 online médium megjelenései alapján készül az értékelés. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza:

c) A károkozás számítása során figyelembe vesszük a cikkeket megjelentető média olvasottsági adatait is, hiszen egy látogatottabb portál magyar szélsőjobbról írt cikke nagy eséllyel több emberhez jut el. Az olvasottság értéke 1 és 2 közé esik. Ezt az Alexa havi átlagos oldallátogatás statisztikája alapján képezzük úgy, hogy a nyers, százalékos adatokat 1-2 közötti normális eloszlásúra alakítjuk.

d) Annak érdekében, hogy általában az országról alkotott képre gyakorolt káros hatás mellett a megjelenések üzleti/befektetési döntéshozatalt befolyásoló hatását is számszerűsíthessük, minden figyelt honlaphoz hozzárendeltünk egy 0-1 közötti üzleti hatás értéket. Itt a gazdasági témájú portálok kapnak magasabb, míg az inkább bulvár médiumok alacsonyabb értéket. Ennek meghatározását a legnépszerűbb üzelti oldalakra vonatkozó eBizMBA kimutatás, a portálok saját meghatározásai, valamint a fontosabb gazdasági kifejezésekre (gdp, tőzsde, árfolyam) történő keresési találatszámok alapján végeztük. A portálok végül a 0, a 0,25, a 0,5, a 0,75, illetve az 1 értékek valamelyikét kapták.

 

A cikkek tartalmi feldolgozása és a károkozás számítása

A figyelt médiumokban megjelent cikkek tartalmi feldolgozása során meghatározzuk azt, hogy mennyire negatív a hangvételük, illetve mekkora a terjedelmük (mindkettőt hármas skálán). Ezek, valamint a portálokhoz fent részletezett módon meghatározott olvasottságés üzleti hatás alapján minden egyes cikkhez hozzárendelünk egy 1-10 közötti indexet, amelyet a károkozás három összetevőjének számszerűsítésénél veszünk figyelembe az alábbiak szerint:

(1) pr-érték: a cikkek pr-értékét úgy becsüljük meg, hogy a megjelenés 1-10 közötti index értékét 1000 dollárral (220 000 Ft) szorozzuk meg. Így minden, a szélsőjobboldal miatt megjelent cikk pr-értéke 1000 és 10000 dollár között mozoghat, melyeket minden hónapban összeadunk. A hazai szélsőséges témák ugyanakkor nem csak a figyelt médiumokban generálnak megjelenéseket, hanem világszerte sokkal több helyen. Ezt úgy kezeljük, hogy az 53 médiumra számított pr-értéket felszorozzuk 1,5-del, így becsülve a nemzetközi szinten megjelent, Magyarországról a szélsőjobboldal miatt negatív képet festő cikkek pr-értékét.

(2) turisztikai veszteség: az elmaradt turisztikai bevételekre ad becslést. A figyelt hét országból érkező turisták által elköltött összegek havi átlaga alapján számolunk (a KSH 2012-re vonatkozó adatai alapján), azzal a feltételezéssel élve, hogy a cikkek hatására visszaeső turizmus miatt 0,001-0,01 százalékkal csökken az általuk hazánkban elköltött pénz. Itt a becslésnél figyelembe vesszük, hogy a cikk melyik országban jelent meg (csak az onnan érkező turisták által elköltött összegeket csökkenti), valamint azt, hogy a cikk mennyire olvasott médiumban, milyen terjedelemben és mennyire negatív hangvételben jelent meg (azaz a cikk index értékétől függ, hogy hány százalékkal csökkennek a bevételek). Mivel a vizsgált országokból érkezett turisták költései 46 százalékát adták az összes hazánkba érkezett turista költésének 2012-ben, ezért a kapott összeget felszorozzuk 2,2-del, így becsülve az összes elmaradt turisztikai bevételt.

(3) befektetési veszteség: az elmaradt külföldi közvetlentőke-befektetésekre ad becslést. A figyelt hét országból érkező FDI havi átlaga (az MNB 2012-re vonatkozó statisztikáit felhasználva) alapján számolunk, azzal a feltételezéssel élve, hogy a cikkek hatására 0,00-0,005 százalékkal kevesebb működőtőke érkezik hazánkba. Itt a becslésnél figyelembe vesszük, hogy a cikk melyik országban jelent meg (csak az onnan érkezett FDI csökken), valamint azt, hogy a cikk az üzleti döntéshozók által mennyire olvasott médiumban, milyen terjedelemben és mennyire negatív hangvételben jelent meg (azaz a cikk index értékétől függ, hogy hány százalékkal csökken az FDI). Mivel a figyelt országokból érkezett FDI az összes érkezett működőtőkének az 51 százaléka volt 2012-ben, ezért a kapott összeget felszorozzuk 1,9-del, így becsülve a megjelent cikkek miatt elmaradt tőkebeáramlás teljes volumenét.

 

 

Az adott hónapra vonatkozó károkozást végül úgy kapjuk meg, hogy a fent részletezett módon számított, pr-értékre, turisztikai veszteségre, valamint a befektetési veszteségre kapott, forintban kifejezett számokat összeadjuk.

 


[1] Ezeket a KSH vonatkozó statisztikáinak segítségével vizsgáltuk: 4.5.3. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és kiadásai országok szerint, illetve 3.1.20. A külföldi tőkebefektetések befektető országok és országcsoportok szerint.

[2] Az alexa.comhavi becsült oldallátogatás-arány statisztikáit 2013.03.26-án töltöttük le.

[3] A legnépszerűbb üzleti weboldalak listáját2013.03.26-án töltöttük le.

[4] Ennek értéke az Alexa által közölt oldallátogatás-arányra vonatkozóan 0,0005%. Csak az a médium kerülhetett be, amelynek havi látogatottsága a meghaladta a globális látogatások 0,0005 százalékát.